Etető

Többször próbálkoztam már madarak téli etetésével otthon, azonban ezzel mindig csak mérsékelt sikereket tudtam elérni. Ugyanakkor mindig szerettem volna madarakat is közelebbről fotózni, szóval nem adtam fel! Kipróbáltam mindenféle etetőt, de a madarak csak nem akarták felfedezni maguknak. Aztán gondoltam, hogy egyszerűen kiszórom a párkányra és kész. Na ez lett a megoldás! Ha túl sok faj nem is, de néhány azóta rendszeres látogatója a párkányomnak. Hátránya, hogy erős szél esetén az összes etetésre kitett szotyi eltűnik. De sikerélménynek ez is nagyszerű, legalábbis nekem! Fotókat a madarakról azonban nem tudtam eddig készíteni, de az etetés miatt is bőven megéri csinálni az egészet!

Legközelebb azért majd próbálok képeket is feltenni és pár sorban ismertetném a hozzám járó fajokat is...

Kőszegi-hegység

Már több, mint fél éve nem írtam ide! Hosszú idő, de a bokros teendők és egyéb a blogolásnál fontosabb dolgok távoltartottak eme "hobbimtól"!

Reményeim szerint mostantól többször lesz alkalmam ide is írni, mert a feszültséglevezetésnek is jó, valami számomra érdekes dologról csak úgy irogatni!

Na a bejegyzés címe a Küszegi-hegység! Volt szerencsém az első valamire való hó leesése alatt-közben-után az egyik legkedvesebb tájamon túrázni. Már most, ha valaki járt már hólepte, vagy csak zúzmarás erdőben az tudja, hogy az milyen érzés! Főleg, ha csak magában van az ember a természettel! Gyönyörű...

A túrám alatt Kőszegről indulva gyalogszerrel mentem célom a Stájer házak felé. Ez kb. otthoról 20 km oda-vissza, szóval egy félnapos járkálásnak tökéletes. Mint első bejegyzésemben is írtam már róla, most is velem volt "öreg" barátom a kis Fuji így sikerült néhány számomra legalább

értékelhető képet is készíteni. Ezek közül párat szeretnék ide is feltenni! Aztán, ha valaki idetévedne, nehogy lealázza őket, mert az szíven szúrna...:D

Szóval a sétám során próbáltam figyelni a ritkább madarakra is. Ezek közül számomra fontos, hogy sikerült megfigyelnem egy fekete harkályt, aki éppen komoly munkában volt...

De itt jegyezném meg a hollót is, habár neki csak a hangját hallottam. Szerencsére néhány régi ismerőssel is: vörösbegy, csuszka, zöldike, őszapó, ökörszem...stb. is összehozott a sors, habár izgágaságuk miatt róluk csak számomra kedves képek készültek.

Az a két kép, amit már néhány fórumon megosztottam a nagyérdeművel és nem is kellett annyira szégyenkeznem miattuk:

Koronák alulról

Téli hangulat